A MAGYAR MÉRNÖKAKADÉMIA CÉLJAI A MAGYAR MÉRNÖKAKADÉMIA MEGALAKULÁSA
Az 1989. évi II. törvény az egyesülésről, lehetővé tette, hogy az állampolgárok egyesületeket, társadalmi szervezeteket hozzanak létre. A rendszerváltást követően a magyar műszaki élet vezető személyiségei közül néhányan - ismerve az ipar technológiai színvonalának a gazdaság aktuális állapotára gyakorolt hatását - elhatározták, hogy élve a törvény adta lehetőséggel, a külföldi példák nyomán, Magyarországon is megalapítják a mérnöktársadalom és a műszaki tudóstársadalom elitjéből szerveződő mérnökakadémiát a gazdaság mielőbbi fellendítésének elősegítése érdekében. A szervezési, előkészítési munkákban nagy segítséget jelentett a külföldön már régóta muködő, nemzeti mérnökakadémiák tapasztalatait a születő magyar mérnökakadémia rendelkezésére bocsátó Mérnökakadémiák Világszövetsége, a Council of Academies of Engineering and Technological Sciences (CAETS) és annak fôtitkára, Steven N. Anastasion úr. A Magyar Mérnökakadémia (MMA), a térségünkben első mérnökakadémiaként, 1990. január 29-én alakult. Új tagok választásánál a fő szempont a műszaki élet minden területének lefedése és ezek arányos képviseletének biztosítása.
Az alakuló mérnökakadémia első reprezentánsaként olyan mérnököt kellett találni, aki kreativitása révén nemzetközileg is ismert és elismert személyiség, aki a megalakuló nemzeti mérnökakadémiát és Magyarországot a nemzetközi szintéren is méltóképen jegyzi és képviseli. Ezeknek a követelményeknek Rubik Ernő személye felelt meg, akinek neve a világban Magyarország szinonimájaként szerepelt. Rubik Ernő, felismerve az ügy fontosságát és jelentőségét, elvállalta a formálódó Magyar Mérnökakadémia elnöki tisztét. A megalakulást Dr. Ginsztler János tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével dolgozó Előkészítő Bizottság készítette elő. A Bizottság a megalakítási cél szem előtt tartásával a magyar műszaki élet, lehetőség szerinti teljes spektrumát képviselő, szakmai elithez tartozó reprezentánsokat keresett meg és kért fel a mérnökakadémia tagságra. A megkeresett személyek között akadémikusok, egyetemi tanárok, az ipar és a tudományos élet meghatározó személyiségei szerepeltek, akik egyetértve a megalakuló mérnökakadémia céljaival, vállalták az aktív közreműködést. Ugyancsak az Előkészítő Bizottság feladata volt az Alapszabály elkészítése, melyben a vezető szerepet Hadas János vállalta. Ilyen előzmények után került sor a Magyar Mérnökakadémia alakuló ülésére 1990. január 29-én a MTESZ Kossuth Lajos téri Székházában, a házigazda dr. Tóth János MTESZ főtitkár részvételével. Az alakuló ülésen 37 fő vett részt, 9 fő más elfoglaltság miatt kimentést kért. Végül is a Magyar Mérnökakadémia 42 fővel alakult meg. Az alapító tagok a következő személyek voltak:
Az ülés fontosabb eseményei a jegyzőkönyv kivonat szerint, idézve: "A megjelenteket Dr. Ginsztler János tanszékvezető egyetemi tanár, mint az Előkészítő Bizottság elnöke üdvözölte, majd részletesen ismertette az MMA megalakulásának hazai és nemzetközi vonatkozású eseményeit. A beszámolót az alakuló közgyűlés egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette." "Ezt követően a közgyűlés megtárgyalta és véglegesítés után egyhangúlag elfogadta az MMA Alapszabályát." "Megválasztotta Dr. Szokol Györgyöt a Jelölő Bizottság elnökének, majd titkos szavazással megválasztotta az MMA vezetőségét az elkövetkező 3 éves periódusra az alábbiak szerint:
"Az MMA szóvivőjének megválasztotta Szluka Emilt, az MMA tiszteletbeli tagjának Dr. Tóth Jánost." "A közgyűlés felhatalmazta az elnököt és a főtitkárt, tegyék meg a szükségesnek ítélt lépéseket az MMA megalakulásával összefüggésben, beleértve a CAETS tájékoztatását is." Az alakuló Közgyűlési jegyzőkönyv alapján a Magyar Mérnökakadémiát a Fővárosi Bíróság 1990. február 13-án nyilvántartásba vette, ezzel a szervezet hivatalosan is működni kezdett. A megalakult Magyar Mérnökakadémiát az elsők között üdvözölte az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Mérnökakadémiája, valamint a Mérnökakadémiák Világszövetsége. A fogadtatás magyar részről is pozitív volt, Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnöke, valamint több kormánytag is jókívánságait fejezte ki és sok sikert kívánt a működéshez. A Magyar Mérnökakadémiát 1990-ben 42 fő alapította meg. 2012. szeptember 21-ig ez a taglétszám 230 főre gyarapodott. Az MMA tiszteletbeli tagjainak száma: 58. A Mérnökakadémia tagságát jelölés alapján, megfelelő ajánlások birtokában lehet elnyerni. Az MMA Alapszabálya szerint legalább két ajánló szükséges, akik közül az egyik MMA tag (természetes személy), a másik lehet valamilyen szakmai-tudományos szervezet (jogi személy) is. A tagság elnyerése feltételekhez kötött, úgy mint
A felvett tagok végzettségének jellege alapján két fő csoport különböztethető meg:
Az ilyenfajta osztályozás azonban szükségszerűen torzít, hiszen sok tagunk eltérő tudományterületekből két vagy több diplomát szerzett, ugyanakkor valamelyik területen elért eredményei alapján akár akadémiai doktori fokozatot nyert el az adott tudományágban; vagyis mindkét csoport jellemzői illenek rá. Az MMA egyik legnagyobb ereje tagjainak multidiszciplináris szakmai hátterében rejlik, amely lehetővé teszi, hogy ad-hoc bizottságokat alakítson, a nemzetgazdaság szempontjából aktuális és fontos témákban állásfoglalások, ajánlások kidolgozása révén komplex módon tudja értékelni a hazai ipar előtt álló problémákat és feladatokat. Ezért is szükséges a "sokoldalúság" fenntartása. Az Alapszabály az MMA kívánatos taglétszámát 200-300 főben határozta meg. Emléküket tisztelettel és kegyelettel megőrizzük. A magyar gazdaság, a szakmai kultúra fejlődése érdekében kifejtett, a Mérnökakadémia munkáját meghatározó módon segítő tevékenységük elismeréseként az MMA tiszteletbeli tagokat választhat külföldi szakmai kiválóságok soraiból. A 58 fő tiszteletbeli tag talán kissé soknak tűnik, nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az MMA megalakulásakor és azóta is folyamatosan olyan erkölcsi, és adott esetben szakmai támogatást élvez a külföld részéről, amelyet a Magyar Mérnökakadémia a tiszteletbeli tagság adományozásával tud csak elismerni.
A szakmai csoportok képzése az 1999-es prioritások alapulvételével történt. Ennek megfelelően a 2012. szeptember 21-i állapot szerint az egyes szakterületek százalékos aránya a következő:
Valószínűsíthető, hogy ha a tagság besorolásának alapja egyik vagy másik szakmai csoportba nem az alapvégzettség, hanem a tényleges tevékenységi terület lenne, az arányokban - éppen a tagság többrétű, adott esetben határterületekre kiterjedő tevékenysége miatt - jelentős eltolódás következne be. Megfontolandó lenne továbbá új szakmai csoportok képzése az időközben megváltozott prioritások, pl. az életminőség szempontjából fontos, meghatározó területek (környezetgazdálkodás, biotechnika/-technológia, stb.) figyelembe vételével. |