 lap elejére |
 nyitólap |
vissza |
 előre |
||
|
|||||
A MAGYAR MÉRNÖKAKADÉMIA CÉLJAI A MAGYAR MÉRNÖKAKADÉMIA MEGALAKULÁSA
Az 1989. évi II. törvény az egyesülésről, lehetővé tette, hogy az állampolgárok egyesületeket, társadalmi szervezeteket hozzanak létre. A rendszerváltást követően a magyar műszaki élet vezető személyiségei közül néhányan - ismerve az ipar technológiai színvonalának a gazdaság aktuális állapotára gyakorolt hatását - elhatározták, hogy élve a törvény adta lehetőséggel, a külföldi példák nyomán, Magyarországon is megalapítják a mérnöktársadalom és a műszaki tudóstársadalom elitjéből szerveződő mérnökakadémiát a gazdaság mielőbbi fellendítésének elősegítése érdekében. A szervezési, előkészítési munkákban nagy segítséget jelentett a külföldön már régóta muködő, nemzeti mérnökakadémiák tapasztalatait a születő magyar mérnökakadémia rendelkezésére bocsátó Mérnökakadémiák Világszövetsége, a Council of Academies of Engineering and Technological Sciences (CAETS) és annak fôtitkára, Steven N. Anastasion úr. A Magyar Mérnökakadémia (MMA), a térségünkben első mérnökakadémiaként, 1990. január 29-én alakult. Új tagok választásánál a fő szempont a műszaki élet minden területének lefedése és ezek arányos képviseletének biztosítása.
Az alakuló mérnökakadémia első reprezentánsaként olyan mérnököt kellett találni, aki kreativitása révén nemzetközileg is ismert és elismert személyiség, aki a megalakuló nemzeti mérnökakadémiát és Magyarországot a nemzetközi szintéren is méltóképen jegyzi és képviseli. Ezeknek a követelményeknek Rubik Ernő személye felelt meg, akinek neve a világban Magyarország szinonimájaként szerepelt. Rubik Ernő, felismerve az ügy fontosságát és jelentőségét, elvállalta a formálódó Magyar Mérnökakadémia elnöki tisztét. A megalakulást Dr. Ginsztler János tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével dolgozó Előkészítő Bizottság készítette elő. A Bizottság a megalakítási cél szem előtt tartásával a magyar műszaki élet, lehetőség szerinti teljes spektrumát képviselő, szakmai elithez tartozó reprezentánsokat keresett meg és kért fel a mérnökakadémia tagságra. A megkeresett személyek között akadémikusok, egyetemi tanárok, az ipar és a tudományos élet meghatározó személyiségei szerepeltek, akik egyetértve a megalakuló mérnökakadémia céljaival, vállalták az aktív közreműködést. Ugyancsak az Előkészítő Bizottság feladata volt az Alapszabály elkészítése, melyben a vezető szerepet Hadas János vállalta. Ilyen előzmények után került sor a Magyar Mérnökakadémia alakuló ülésére 1990. január 29-én a MTESZ Kossuth Lajos téri Székházában, a házigazda dr. Tóth János MTESZ főtitkár részvételével. Az alakuló ülésen 37 fő vett részt, 9 fő más elfoglaltság miatt kimentést kért. Végül is a Magyar Mérnökakadémia 42 fővel alakult meg. Az alapító tagok a következő személyek voltak:
Az ülés fontosabb eseményei a jegyzőkönyv kivonat szerint, idézve: "A megjelenteket Dr. Ginsztler János tanszékvezető egyetemi tanár, mint az Előkészítő Bizottság elnöke üdvözölte, majd részletesen ismertette az MMA megalakulásának hazai és nemzetközi vonatkozású eseményeit. A beszámolót az alakuló közgyűlés egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette." "Ezt követően a közgyűlés megtárgyalta és véglegesítés után egyhangúlag elfogadta az MMA Alapszabályát." "Megválasztotta Dr. Szokol Györgyöt a Jelölő Bizottság elnökének, majd titkos szavazással megválasztotta az MMA vezetőségét az elkövetkező 3 éves periódusra az alábbiak szerint:
"Az MMA szóvivőjének megválasztotta Szluka Emilt, az MMA tiszteletbeli tagjának Dr. Tóth Jánost." "A közgyűlés felhatalmazta az elnököt és a főtitkárt, tegyék meg a szükségesnek ítélt lépéseket az MMA megalakulásával összefüggésben, beleértve a CAETS tájékoztatását is." Az alakuló Közgyűlési jegyzőkönyv alapján a Magyar Mérnökakadémiát a Fővárosi Bíróság 1990. február 13-án nyilvántartásba vette, ezzel a szervezet hivatalosan is működni kezdett. A megalakult Magyar Mérnökakadémiát az elsők között üdvözölte az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Mérnökakadémiája, valamint a Mérnökakadémiák Világszövetsége. A fogadtatás magyar részről is pozitív volt, Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnöke, valamint több kormánytag is jókívánságait fejezte ki és sok sikert kívánt a működéshez. A Magyar Mérnökakadémiát 1990-ben 42 fő alapította meg. 2008. májusr 15-ig ez a taglétszám 192 főre gyarapodott. Az MMA tiszteletbeli tagjainak száma: 48. A Mérnökakadémia tagságát jelölés alapján, megfelelő ajánlások birtokában lehet elnyerni. Az MMA Alapszabálya szerint legalább két ajánló szükséges, akik közül az egyik MMA tag (természetes személy), a másik lehet valamilyen szakmai-tudományos szervezet (jogi személy) is. A tagság elnyerése feltételekhez kötött, úgy mint
A felvett tagok végzettségének jellege alapján két fő csoport különböztethető meg:
Az ilyenfajta osztályozás azonban szükségszerűen torzít, hiszen sok tagunk eltérő tudományterületekből két vagy több diplomát szerzett, ugyanakkor valamelyik területen elért eredményei alapján akár akadémiai doktori fokozatot nyert el az adott tudományágban; vagyis mindkét csoport jellemzői illenek rá. Az MMA egyik legnagyobb ereje tagjainak multidiszciplináris szakmai hátterében rejlik, amely lehetővé teszi, hogy ad-hoc bizottságokat alakítson, a nemzetgazdaság szempontjából aktuális és fontos témákban állásfoglalások, ajánlások kidolgozása révén komplex módon tudja értékelni a hazai ipar előtt álló problémákat és feladatokat. Ezért is szükséges a "sokoldalúság" fenntartása. Az Alapszabály az MMA kívánatos taglétszámát 200-300 főben határozta meg. Az 1990-ben 42 fővel megalakult Mérnökakadémia taglétszáma az évek folyamán közel egyenletes ütemben folyamatosan nőtt. A taglétszám 2010. január 1-én 202 fő rendes és 49 fő tiszteletbeli tag. Sajnálatos szomorú tény, hogy a folyamatos gyarapodás mellett időről-időre veszteségekről is be kell számolni. Megalakulásunk óta elvesztettük Bihari István, Brenner András, Ferenczy Pál, Káldor Mihály, Konkoly Tibor, Nagy Menyhért, id.Rubik Ernő, Száday Rezső, Szluka Emil, Tófalvi Gyula, Pungor Ernö alapító tagjainkat és Ágoston Mihály, Csanda Ferenc, Geleji Frigyes, Kerkápoly Endre, Rapcsák András, Terplán Zénó, Zádor Mihály, Bársony János, Kovács István, Kocsis Károly, Fonyó Zsolt, tagtársunkat. Emléküket tisztelettel és kegyelettel megőrizzük. A magyar gazdaság, a szakmai kultúra fejlődése érdekében kifejtett, a Mérnökakadémia munkáját meghatározó módon segítő tevékenységük elismeréseként az MMA tiszteletbeli tagokat választhat külföldi szakmai kiválóságok soraiból. A 48 fő tiszteletbeli tag talán kissé soknak tűnik, nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az MMA megalakulásakor és azóta is folyamatosan olyan erkölcsi, és adott esetben szakmai támogatást élvez a külföld részéről, amelyet a Magyar Mérnökakadémia a tiszteletbeli tagság adományozásával tud csak elismerni.
A szakmai csoportok képzése az 1999-es prioritások alapulvételével történt. Ennek megfelelően a 2005. február 14-i állapot szerint az egyes szakterületek százalékos aránya a következő:
A fenti arányok 2009. végén is lényegében változatlanok. Valószínűsíthető, hogy ha a tagság besorolásának alapja egyik vagy másik szakmai csoportba nem az alapvégzettség, hanem a tényleges tevékenységi terület lenne, az arányokban - éppen a tagság többrétű, adott esetben határterületekre kiterjedő tevékenysége miatt - jelentős eltolódás következne be. Megfontolandó lenne továbbá új szakmai csoportok képzése az időközben megváltozott prioritások, pl. az életminőség szempontjából fontos, meghatározó területek (környezetgazdálkodás, biotechnika/-technológia, stb.) figyelembe vételével. |
| lap elejére |
nyitólap |
vissza |
előre |
||
|
|||||